zöld világ

Kényszerből kell folytatni Paks II.-t., felejtsük el a gázt a konyhában, és tizenkétszerezzük meg a szélerőmű kapacitást

Kényszerből kell folytatni Paks II.-t., felejtsük el a gázt a konyhában, és tizenkétszerezzük meg a szélerőmű kapacitást

Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.

Megszólalt a budapesti orosz nagykövet Paks II.-ről: nem félünk a franciák súlyának növekedéséről

Megszólalt a budapesti orosz nagykövet Paks II.-ről: nem félünk a franciák súlyának növekedéséről

Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.

Volt államtitkár a Paks II.-ről: elképesztően veszélyes az oroszok üzenete, ellehetetlenülhet a projekt

Volt államtitkár a Paks II.-ről: elképesztően veszélyes az oroszok üzenete, ellehetetlenülhet a projekt

„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.

A zöld finanszírozás tendenciái a kelet-közép-európai térségben

A zöld finanszírozás tendenciái a kelet-közép-európai térségben

A fenntarthatóság hamarosan a szabályozási környezet szegletkövévé válhat. A nem pénzügyi szempontok is figyelembe lesznek véve a befektetések döntéshozatali folyamataiban. A 'zöldre festés' nem elég többé; a környezeti és társadalmi szempontok valóban számítani fognak, hiszen efelé fordul a befektetők és a társadalom figyelme. Mindezek próbára teszik a hitel-szektor működését, mely mielőbb fel kell készüljön az átállásra. Ez az összefoglaló a kelet-közép-európai régió olyan kormányzati és szabályozási programjait veszi górcső alá, melyek az átállást a beruházások vonzóbbá és jövedelmezőbbé tételével könnyítik meg.

Megnyitotta Brüsszel a pénzcsapot - Ezzel a magyar városok is nagyot kaszálhatnak

Megnyitotta Brüsszel a pénzcsapot - Ezzel a magyar városok is nagyot kaszálhatnak

A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. Az új projekt a magyar városoknak is elérhető lesz, így érdemes áttekinteni a részleteit és a gondolatokat, amik mögötte vannak.

Környezeti katasztrófa pusztít Ausztráliában

Környezeti katasztrófa pusztít Ausztráliában

Az Ausztrália középső részén fekvő McDonnell nemzeti parkban több mint száz hektáron hetek óta pusztító bozóttüzet "környezeti tragédiaként" értékelte egy környezetvédelmi szakértő szerdán.

Tisztázta Szijjártó Péter: marad a Roszatom a Paks II.-ben, csak az irányítástechnikában nőhet a franciák szerepe

Tisztázta Szijjártó Péter: marad a Roszatom a Paks II.-ben, csak az irányítástechnikában nőhet a franciák szerepe

Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.

Az orosz LNG-importnak is keresztbe tehetnek Brüsszelben, ami Magyarországnak is kellemetlen lehet

Az orosz LNG-importnak is keresztbe tehetnek Brüsszelben, ami Magyarországnak is kellemetlen lehet

A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.

Nagyot dobna a zöld ipar a következő évtized kibocsátáscsökkentésén

Nagyot dobna a zöld ipar a következő évtized kibocsátáscsökkentésén

A klímaváltozás kapcsán sok szó esik az ipar, az áram- és távhőtermelő létesítmények, illetve a légiközlekedés, mint vállalati nagy szennyezők szerepéről. Bár a magyarországi bruttó üvegházhatásúgáz (ÜHG) kibocsátások több mint ötöde (22,1%) a lakossághoz kapcsolódott 2020-ban, ami nagyobb arány az ipar vagy az energiatermelés részesedésénél – mégis tagadhatatlan, hogy ez a kör nagy hatást tud gyakorolni az országos emissziók alakulására. A Green Policy Center összegyűjtött egy javaslatcsomagot arra, hogy az erőművek, az ipar és a légiközlekedés hogyan lehetne fenntarthatóbb.

Forgó kerekek helyett körforgásos pizza? Magyarország számára is példa lehet, ami a Fiat munkásnegyedével történt

Forgó kerekek helyett körforgásos pizza? Magyarország számára is példa lehet, ami a Fiat munkásnegyedével történt

Torino neve az elmúlt évszázadban összeforrt a Fiattal, melynek gyárát a város Mirafiori városrészében hozták létre. Az eredetileg királyi kertként használt terület déli részén a város alapításával együtt gyorsan létrejöttek a munkásnegyedek is, ahová elsősorban a szegényebb Dél-Olaszországból paraszti származású munkások érkeztek. Ahogy az 1990-es években elkezdett hanyatlani az ipar egész Észak-Olaszországban és így Torinóban is, ezeknek a városrészeknek az újragondolása kiemelt feladat lett.

Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban

Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban

Oroszország idén nem vesz részt a Föld órája akcióban, mivel a mozgalom szervezője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) felkerült a külföldi ügynöknek minősített szervezetek listájára - közölte pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal.

Klímakatasztrófa: rosszabb a helyzet, mint gondoltuk

Klímakatasztrófa: rosszabb a helyzet, mint gondoltuk

Kínai tudósok nemrég kiszámolták, hogy ha a globális hőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedik, akkor annak hatására felére csökken a vizes élőhelyek képessége az üvegházhatást okozó gázok megkötésére. A vizes élőhelyeknek nagy széntartalmuk miatt fontos szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében. Az azonban bizonytalan, hogy a globális felmelegedés közepette az egyes élőhelyek gázelnyelőként vagy éppen kibocsátóként működnek.

Globális összeomlás felé sodródunk - Megállítható, de van rá akarat?

Globális összeomlás felé sodródunk - Megállítható, de van rá akarat?

Elkészült az úgynevezett "Szintézis", az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legújabb jelentése, amelyben az éghajlatváltozás aktuális helyzetét ismertetik, illetve a 2030 és 2040 közötti rövid távú reagálásokat, valamint az éghajlatra gyakorolt hosszú távú hatásokat foglalják össze. Ez a dokumentum tartja most lázban a klímaváltozással foglalkozó tudományos szférát, de valójában a jelentésben szereplő megállapítások mindannyiunkat érintenek. Az egyik pozitív üzenete a dokumentumnak, hogy rengeteg lehetőségünk van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve az ember okozta éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, és ezek már most is rendelkezésre állnak. Már "csak" a tőkét, a politikai és a társadalmi akaratot kell ebbe az irányba terelni.

Megjött a fontos bejelentés Brüsszelből: még egy évig spórolni kell a gázzal

Megjött a fontos bejelentés Brüsszelből: még egy évig spórolni kell a gázzal

Ahhoz, hogy a következő fűtési szezont is biztonságosan át tudja vészelni az Európai Unió, arra van szükség, hogy a most március végén lejáró vészhelyzeti gázspórolási rendelet hatályát 12 hónappal jövő tavaszig kitoljuk – jelentette be hétfőn a hivatalos javaslatát az Európai Bizottság. Mindez azt jelenti, hogy a megelőző 5 év átlagos gázfogyasztásához képest legalább 15%-os spórolást előíró rendelet jövő március végéig lenne hatályban azért, hogy az orosz gázszállítások drasztikus visszaesésével járó gázpiaci ellátási kockázatokat minimalizálni lehessen.

Az energiatárolás és a közlekedés elképzelhetetlen zöld hidrogén nélkül

Az energiatárolás és a közlekedés elképzelhetetlen zöld hidrogén nélkül

Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.

Napelem-boom Magyarországon: rekordév jöhet, de komoly fejlesztések kellenek

Napelem-boom Magyarországon: rekordév jöhet, de komoly fejlesztések kellenek

Felgyorsult a magyarországi háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) összesített beépített teljesítőképességének növekedése 2023 első hónapjaiban, ami nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés csökkentéséről, valamint a hálózati visszatáplálás átmeneti felfüggesztéséről szóló tavalyi kormányzati bejelentések után megugrott telepítési igénnyel függ össze. A napelemparkok összesített beépített teljesítőképessége is remekül alakul eközben, a talán itt is várható rekordok azonban rendszerint alaposan tesztelik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, felhívva a figyelmet arra, hogy az időjárásfüggő megújulók felfutásával párhuzamosan szükség van a rugalmassági képesség fejlesztésére is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Trump háta mögött Ursula von der Leyen kiszervezte az Egyesült Államok mögül a világot
Kiszámoló

A Tesla vége?

Aki követi a híreket, jól tudja, hogy Elon Musknak végleg elgurult a gyógyszere, éppen most veri szét az Egyesült...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.